Magazin

 Zöldségek fogyasztása minden évszakban ajánlott, hiszen vitaminban, ásványianyagban gazdagok, ezért  testünk, egészségünk "őrei".
Most a "Zöldeket " vesszük számba.
A sötétzöld zöldségekben megtalálható a zeaxantin és a lutein. Ezek magas antioxidáns tartalommal bírnak. Az antioxidánsok számos pozitív hatása ismert, de az kevésbé,hogy védik szemünket a szürkehályogtól és a nap káros sugaraitól. Ilyenek a brokkoli, a kelbimbó, spenót, spárga. A továbbiakban felsoroljuk milyen számos előnyökkel jár ezen növények fogyasztása.

 A brokkoli a vadkáposzta egy termesztett változata. 
Már a rómaiak is ismerték és termesztették. Béta-karotint (pro-A), folsavat (B9 vitamin) és aszkorbinsavat (C vitamin), de jelentős a tiamin (B1), riboflavin (B2), niacin (B3), kalcium, és vastartalma is. Fontos szerepe van a rákmegelőző étrendben.Brokkoliban található úgynevezett izoticianátoknak nevezett fitovegyületek gátolják a pajzsmirigy túlzott hormontermelését. Nem csak a rózsái és mellékrózsái, hanem a szár egy része is fogyasztható, a leveleiből pedig főzelék készíthető. Nyersen és főzve is fogyasztható, fagyasztva is igen sok értékes tápanyagot megőriz.

Legjobb ízesítője a fokhagyma, citromlé és a fehérbor.

Kelbimbót a források szerint Belgiumban nemesítették a XIII. században.(Innen is ered az angol neve, hogy brüsszeli káposzta: brussel sprouts). Vitamin és ásványi anyag tartalma jelentős: C-vitaminból a napi szükséglet másfélszeresét, (112 mg-ot) fedezi, ezen kívül B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása. Gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő, emésztést serkentő hatást tulajdonítanak neki elsősorban, de magas ásványi anyag- és vitamintartalma miatt más jótékony hatása is van. Bimbói sokféleképp elkészíthetők.C-vitamin tartalmát mélyhűtve és főzve is jórészt (50 mg/100 g) megőrzi. Az első fagyos napok után szedett kelbimbó édesebb, és káposztaíze sem annyira erős Az ekkor leszedett bimbókat gyorsan meg kell párolni, főzni vagy pirítani. Lehet egymagában vagy mártással tálalni, de nyersen nem jó.

A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A talajtól függően változik vastartalma, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas (0,97) oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani. Az hogy a spenót sok vasat tartalmaz, tévhit, mert semmivel sem nagyobb a vastartalma mint bármelyik más zöldségé           ( 3,5 mg/100 g). Mivel sok fehérjét, vitamint (A, B, C, K) és ásványi anyagot (főként magnéziumot, káliumot, kalciumot, vasat) tartalmaz, kiemelkedően gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban, ezért csecsemőknek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt javasolt táplálék.

Óvjuk testünk, szemünk egészségét és minden nap fogyasszunk ezekből a fantasztikus zöld növényekből! 

Reméljük blogunkkal sikerült egy kis kedvet csinálni hozzá! :)

Jó egészséget kíván a mitfozzek.hu csapata! :)