Magazin

A franciák ízlésvilága, ételek iránti vonzódásuk páratlan a világon.

A francia konyha a XVI. századi királyi lakomák során vált világszerte híressé. Az udvari nemesek naponta ötször is tíz-tizenkét fogásos étkezéseket tartottak. Míg a nemesek habzsoltak, addig a nép éhezett – ennek vetett véget Napóleon, aki nem szerette a pazarlást. Katonai életviteléből fakadón inkább könnyű és ízes ételeket fogyasztott, és ezt parancsolta rá az udvarra is.

Bonaparte szakácsa, Antonin Caréme volt az első olyan mester, aki jelentős lépéseket tett a francia gasztronómia modernizálásáért, majd Urbain Dubois és Émile Bernard vitték tovább a művészetét. La Cuisine classique (Klasszikus konyha) címmel könyvet adtak ki, melyben leírták a mai világban már klasszikusnak tartott konyhaművészet alapkövetelményeit, az európai ízvilágot és a tálalások fortélyait. Őket követte Auguste Escoffier, a 20. századi Franciaország egyik meghatározó gasztronómiai úttörője. A franciák jórészt neki köszönhetik, hogy ma az övék a világ legismertebb gasztrokultúrája.

A franciák precizitása az étkezésükben nagy szerepet játszik. Minden ételnek és italnak megvan a pontos egymásutánisága. Mint az Európában elfogadott, a franciák is három fő étkezést tartanak: könnyű tejeskávés-péksüteményes reggelivel kezdik a napot, majd salátából, húsból és desszertből álló ebéddel folytatják, végül vacsorára általában előételként levest, majd főételként húsból készült ételt fogyasztanak, végül sajtokból és gyümölcsökből öszeállított desszerteket fogyasztanak.

Jellemző, hogy az ételeIket vajjal vagy margarinnal készítik, többnyire petrezselyemmel, tárkonnyal, kakukkfűvel fűszereznek, s gyakran használnak lilahagymát vagy fokhagymát.
változatos leveseiket főleg: halból, húsból, zöldségekből készítik. A négy leghíresebb francia leves: homárleves, kagylóleves, francia hagymaleves, fokhagymaleves. A levesek után kerülnek az asztalra az előételek, amelyek főként friss zöldségekből és halakból készülnek. A főételek húsból és köretekből állnak. Igen kedvelt a borjúból és marhából készült sült hús, krumplival vagy salátával. Igazi francia ínyencségek a kagylóból, rákból készült ételek, melyeket általában fűszeres mártásokkal tálalnak. Szintén a francia konyha jellegzetességei a finomabbnál finomabb sajtok. Franciák csaknem háromszázféle sajtot készítenek és fogyasztanak. Az ementáli, edámi, a trappista, a rokfort, brie és camember francia sajtok, melyek Európa-szerte közkedveltek. Az étkezések végi desszertek többnyire könnyű gyümölcsös sütemények és felfújtak. A legismertebb francia édesség a karamellás puding (créme brulée).

Étkezés közben a franciák leginkább bort isznak. Minden ételnek megvan a maga borkülönlegessége. Megtehetik, mivel Franciaország egyharmada borvidék. A francia italkultúrához hozzátartoznak még a minőségi pezsgők, konyakok és pálinkák is, de ezeket általában önmagukban, nem étkezés közben  isszák.